"Én jót akartam, és jó voltam. A nyomorúság faragott belőlem démont. Tégy boldoggá, s megint erényes leszek."

Mary Shelley (1797. augusztus 30 - 1851. február 1.) alig 18 volt, amikor barátaival a Lord Byron svájci hazában eltöltött néhány nap alatt - ahol rémtörténetek írásával versenyeztek egymással - megalkotta Dr. Frankenstein Viktort, aki megalkotta ezt a szörnyet: a név nélküli teremtményt. A romantikus gótika stílusában irt mese a jóindulatú, “eredendő bűn” nélküli behemótról lassan fordul át rémesbe, úgy, ahogy a lény a környezetének gonoszságát eltanulva jómaga is gyilkossá válik. Először bosszúból megöli Viktor barátját, aztán akaratlanul a menyasszonyát is. 

Régen nem igazán értettem, miért adta Shelley a regénynek a „modern Prométheusz” címet, szóval erről azt olvastam, azért, mert ahogy Prométheusz, Frankenstein is „istent mert játszani”, előbbi azzal, hogy ellopta a tüzet és sárból férfit épített, utóbbi szintén azzal, hogy szedett-vedett testrészekből ugyan, de új életet merészelt teremteni. Végül mindketten megbűnhődtek, mert – bár a haladásért kísérleteztek -, mégiscsak baszakodni mertek az isteni természet törvényeivel. Itt jegyezném meg, hogy mindkettő férfit teremtett, na vajon miért nem nőt? nem tudom. Tanulságos a sztorinak a mai üzenete, az erkölcs és etika oldaláról: „A Frankenstein nemcsak az első teremtéstörténet, amely tudományos kísérletezést alkalmaz módszerként, hanem keretet ad a kísérletező és a kísérlet alanya erkölcsének és etikájának narratív vizsgálatához, arról, hogy az orvosok és kutatók nem zárkózhatnak el a tudomány, technika és a társadalmi következmények lehetséges következményeinek vitája elől.”¹

Az irodalomtudósok különös élvezettel boncolják a regény szexuális vonatkozásait, amiről ugyan abban az időben nem volt ildomos beszélni/írni, és ez meg is nyilvánul doktor Frankenstein menyasszonya iránti steril érzelmeiben, a lény ösztönös megnyilvánulásai azonban a két férfi homoerotikus vonzalmára is utal(hat akár)⁴, ráadásul - bár a regény nem utal rá -, a filmekben a szörny már nemcsak elpusztítja Elisabethet, de „szeretetében” meg is erőszakolja. Mintha nem lenne elég dráma enélkül is a sztoriban. Amúgy a szörny célja, hogy Frankenstein magányos legyen, éppen úgy, amire őt is kárhoztatta, amikor megteremtette.

*

Mary Shelley élete csupa gótika: művelt feminista anyja meghalt, amikor őt szülte, mostohaanyja nem szerette, nem taníttatta, ezért ő autodidakta módon szerezte meg tudását: anyja sírkövéről tanulta meg kisilabizálni és leírni a betűket, apja könyvtárából olvasott könyveket, és az apja szalonjában rendszeresen összegyűlt korabeli gondolkodók társasági beszélgetésein szedte össze műveltséget, majd szerelmét is. Igazi gótikus jelenetként anyja sírján veszítette el a szüzességet 16 évesen.  Majd megszökött Percy Shelley-vel, a hátrahagyott feleség pedig vízbe ölte magát a Hyde park tavába. Elhárulva az akadály, együtt maradhatott a pár, két halott kisbaba után - ami bár szokványos volt, Maryt nagyon megviselte -  két gyerekük is életben maradt. Évekkel később, amikor Percy meghalt, Mary a férje szívét kivetette, elhamvasztatta és az asztalfiókban tartotta, halott gyerekeinek hajtincsei mellett, nos ezt is eléggé “gótikus” gesztusnak véli az utókor.

Mary állandó fejfájással küzdött. 1839-től kezdve visszatérő idegrendszeri tünetei is voltak migrénes rohamai mellett, féloldali bénulással, görcsökkel, féloldali végtaggyengeséggel, afáziával (beszéd képtelenségét jelenti). Betegségét, a kor szokásai szerint, először pszichoszomatikusnak véleményezték, aztán az agyidegek funkcionális zavarának és szívneuralgiának. Mégis megoperálták 1847-ben, hogy csökkentsék az idegekre nehezedő nyomást, aminek eredményeképp krónikus fájdalom maradt vissza és járni is alig tudott. 12 évvel később egy végzetes stroke alakult ki és így 53 éves korában meghalt². Fiatal korától valamilyen karját deformáló bőrbetegségtől is szenvedett, ezért egy új orvosi publikációban azt spekulálják, hogy akár az (pl. himlő-herpes zooster) is lehetett az agyi tünetek okozója³.

Mary Shelley: Frankenstein (fordította Göncz Árpád)

Kép: Maïté Schmitt

Forrás:

¹https://stanmed.stanford.edu/why-issues-raised-in-frankenstein-still-matter-200-years-later/

²Charlier P, Appenzeller O, Deo S, Perciaccante A, Bianucci R. Hemiplegic migraine and stroke in Mary Shelley. Lancet Neurol. 2018 Apr;17(4):305. doi: 10.1016/S1474-4422(18)30082-6. Epub 2018 Mar 13. PMID: 29553379.

³Galassi FM, Varotto E, Nerlich A, Bianucci R. Mary Shelley's migraines and fatal stroke: some observations on their primary cause. Acta Biomed. 2022 Mar 14;93(1):e2022078. doi: 10.23750/abm.v93i1.12258. PMID: 35315391; PMCID: PMC8972846.

⁴http://www.inquiriesjournal.com/articles/1553/sex-and-sexual-violence-in-mary-shelleys-frankenstein